Történeti adatok

Vasmegyer története:

Vasmegyer a Nyírség és a Rétköz találkozásánál fekszik. Beszterec, Kék, Nyírbogdány, Kemecse és Tiszarád határolja. A régi időben a határ északi, keleti és nyugati területe vízállás volt. Határunkban az ember már évezredekkel ezelőtt megtelepedett. Erről tanúskodnak a talajművelés során talált leletek: (az iskolai Múzeumban) szerszámok, edények, obsidián darabok. Hogy később is lakott település volt, községünk határában bizonyítják a réz- és bronzkori leletek. Az emberek foglalkozására is fényt derít bizonyos mértékig a határunkban talált elég sok hálónehezék, mely arra utal, hogy az itt élő emberek halászatból éltek. Ez az ősi település a határ délkeleti részén volt. A gyümölcsös telepítésekor az eke hozta a felszínre a fentebb említett tárgyakat. A mai község is ősrégi település, mely a hagyomány szerint Megyer vezértől vette nevét. Hosszabb ideig királyi birtok, a király katonai kíséretének lakhelye volt. 1337-ben a Megyery családé. Levéltári adatok szerint előbb Meger, (Fel-Meger, Kis- és Nagy Meger), majd Vas Megyer, 1466-tól Vasmegyer néven szerepel. A mai település magja nagyrészt a mai Kossuth utca közepe. A Petőfi és az Árpád utca magasabban fekvő része volt. Ennek a helynek 1483-ban már temploma volt. A mai református templom áll a helyén részben a régi alapon, melynek tornyát 1833-ban építették (az alapkövön ez az évszám szerepel). A tornyon felújítástól, tetejének bádogozásától az 1882-es volt olvasható sajnálatos lebontásáig. Egy 1597-es feljegyzés szerint a lelkész mellett tanítója is van a településnek. Ebben az időben 42 ház, 52 család, 248 lélekről szól a feljegyzés. A családok közül 1 pap, 4 nemes, 22 paraszt, 25 zsellér. A lakosság lélekszáma nagyon lassan emelkedik. Az 1800-as évek elején az egyházi anyakönyv szerint 1815-ben is csak 299 a lélekszám 62 családban. Nagyon lassú lélekszám növekedés indult a millenniumi évek után. A Millennium évében ültették a templom előtt álló tölgyfát. 1909-ben Lichmann Mór vásárolta meg a község földterületének egyharmadát és Beszterec - Kék határának egy részét, összesen 3.000 kat. holdat. Ezen a részen modern gazdálkodást folytatott. Volt villany, vízvezeték, gazdasági vasút, (Lóré). Ekkortól, s főként az 1921-ben végrehajtott földreformtól, amikor földet, házhelyet kaptak a rászorulók, megindult a lélekszám emelkedése. Legmagasabban 1949-ben volt a lakosság száma: 2087 fő. 1939-ben a Lichmann féle uradalom területén egy konzervgyár épült, ami a községben termelt zöldségféléket és gyümölcsöt dolgozta fel a világháború idején. 1945. március 15-től volt a földosztás, amikor 2.800 katasztrális osztottak szét. Az első termelőszövetkezetMicsurin” néven alakult 1949-ben, a második „Petőfi” néven, ami 1953-ban feloszlott. 1970-től a Községi Közös Tanács székhelye, majd 1990-től ismét önálló.

Településünket jelenleg 1712-en lakják. minden olyan intézmény megtalálható községünkben, amely egy ekkora településen szükséges. A Megyer Vezér Általános Iskolába 196 tanuló jár, míg az óvodában 75 óvodáskorú gyerek elhelyezésére van lehetőség. Az iskolai könyvtárban, mely egyben községi könyvtár is, mintegy 7000 kötet található.

Önkormányzatunk 300 adagos főzőkonyhát működtet, mely minden előírásnak megfelel. Szintén önkormányzatunk működteti a Védőnői Szolgálatot, a háziorvosi ellátást pedig vállalkozó háziorvos végzi. Valamennyi szociális tevékenységet (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása, idősek bentlakásos ellátása), illetve a gyermekjóléti szolgáltatást a Szociális Szolgáltató Központ végzi. Ez az intézmény a Közép-szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működik.